A D-vitamin-hiány rendkívül gyakori. Bizonyos esetekben előnyös lehet a D-vitamin-szint gyors rendezése. A bemutatott vizsgálatban két per os D-vitamin-feltöltési protokollt vizsgáltak 69, D-vitamin-hiányos személy­nél. A 25(OH)D-szint átlagos növekedése szignifikánsan magasabb volt a gyors telítő dózisban részesült csoportban, mint mérsékelt telítő dózis alkalmazásakor. Klinikailag jelentős mellékhatást nem észleltek. A gyors telítő dózis szignifikánsan jobban emelte a D-vitamin-szintet.

Az új kutatás megváltoztathatja a szakértők véleményét az őszülő hajról, és arról, hogy mit lehet tenni ellene.

A vitiligo a bőr leggyakoribb szerzett depigmentációs rendellenessége, prevalenciája az átlagpopulációban 0,5–1%. Poligénes öröklődésű kórkép, genetikai prediszpozícióra utal a családi halmozódás (15–30%). A terápia célja a progresszió megállítása, a repigmentáció iniciálása és fenn­tartása, de az eredmény sokszor nem tartós

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedése. Kórélettani háttere még nem teljesen tisztázott, de számos környezeti rizikótényező, és több mint 200 genetikai locus ismert, amelyek befolyásolhatják a betegség kialakulásának egyéni kockázatát

A daganatos betegek táplálkozásáról, vitaminpótlásáról nagyon sok álhír kering. Napjainkban a szélsőséges diéták korát éljük, amelyben a betegek számos kérdéssel fordulnak a gyakorló orvos felé, így célszerű eligazodni a szakmai ajánlásokban. A D₃-vitaminról – mely nem vitamin, hanem egy hormonelőanyag – beigazolódott, hogy alacsony szintje esetén (30 ng/ml alatt) számos krónikus betegség mellett a malignus betegségek egy részé­nél is fokozott rizikótényezőt jelent. Ennek megfelelően akapvető lenne a colorectalis daganatok és az emlődaganatok esetében a D₃-vitamin-szint mérése, és a hypovitaminosis megszüntetése, prevenciós céllal is.

Adolf Windaus 1928-ban fedezte fel a D₃-vitamint, amiért Nobel-díjat is kapott. Ma, 89 évvel később sincs még egyértelmű protokollja a D₃-vita­min-pótlásnak. Mekkora a napi adag? A napi adagolás a jó, vagy a ritkább, nagyobb adagokkal való szupplementáció is az? Még a normális D₃-vitamin-szint sem egyértelmű, sőt a D₃-vitamin-szintet meghatározó metodikák sem meggyőzőek. Mi több, sokan pszeudokórképnek tarják a D₃-vitamin-hiány pándémiáját. Számomra úgy tűnik, két dolgot kell elkülöníteni egymástól: a csont- és izomrendszeri hatásokat, illetve az extraszkeletális előnyöket. Mindkettő más-más D₃-vitamin-szint elérésétől várható, és ezért más-más pótlást is igényel. Itt most a csont- és izomrendszerről lesz szó, és az e te­kintetben leginkább érintett idős populációról.

A pikkelysömör (latinul pszoriázis) az életet nem fenyegető, de az életmi­nőséget nagymértékben rontó bőrbetegség. Kezelése az utóbbi években nagy fejlődésen ment és megy át. 

A közleményben a pszoriázis kezelésében a 2000-es évektől elérhetővé vált biológiai terápiás készítményeket tekintjük át, gyakorlatias megköze­lítésben. Célunk, hogy a praxisban dolgozó kollégák mind szélesebb köre ismerje meg a pikkelysömör kezelésében elért jelentős haladást.

Az olyan országokban élő emberekben, ahol kevés a napfény, jelentősen emelkedett a hasnyálmirigyrák kockázata, még ha figyelembe is veszik a betegséggel kapcsolatos számos tényezőt.

Bár a D-vitamin hiánya számos betegség kialakulásában fontos szerepet játszik, szerumszintjének rutinszerűen szűrését egyetlen nemzeti egészségügyi szervezet sem ajánlja, és erre a következtetésre jutottak most számos metaanalízis eredménye nyomán az Egyesült Államokban is.